A magyar jogrendszerbe történő bevezetése óta felkapott téma a bizalmi vagyonkezelés az ezzel foglalkozó szakemberek (ügyvédek, bankárok, adótanácsadók) körében. Kétséget kizáróan jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy a magyar jog lehetőséget ad egy ilyen jogintézmény alkalmazására, mindazonáltal gyakorlati alkalmazási területei és a lehetőségei Magyarországon még nagyon kiforratlanok.
Az egyes célterületek már körvonalazódni látszanak, amelyek közül az egyik legfontosabb lehet az elmúlt évtizedekben alapított és felhalmozott családi vállalkozói vagyonok továbbörökítése és generációs kockázatainak kiküszöbölése. Napjainkra kialakult egy olyan tulajdonosi réteg főként a középvállalati szektorban, amelynek nem célja a cégvagyon értékesítése pénzügyi vagy szakmai befektetők részére, hanem annak egységét kívánják megőrizni, generációkon átívelő módon fenntartani és folyamatos növekedését biztosítani. Ezen üzleti célú, hosszútávú vagyontervezés és vagyonfenntartás megvalósításának jogi eszköze a jelenlegi magyar jogszabályi keretek között a bizalmi vagyonkezelés.
Mivel irodánk a közelmúltban közreműködött több bizalmi vagyonkezelési ügylet szerződéses struktúrájának kidolgozásában, az alábbiakban néhány lényeges gyakorlati kérdést elemeztünk.
„Bespoke tailoring”
Véleményünk szerint az üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelő vállalkozások a jelen jogszabályi keretek között nem alkalmasak családi vállalkozói vagyonok továbbörökítésére, egységben tartására és folyamatos növekedésének biztosításra. Helyettük a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkkel lehet egyedi, személyre szabott üzleti-jogi struktúrákat kialakítani. A célterületnek számító középvállalati szektorban komplex cégcsoportok alkotják a kezelt vagyont, ahol a fő üzleti tevékenységet sokszor kiegészítik egyéb járulékos tevékenységek, vagy holdingstruktúrába szervezve a cégcsoport számos iparágban szerteágazó tevékenységet folytat. Az ilyen típusú vagyon átvétele és kezelése rendkívül egyedi megoldásokat igényel, azaz nincsenek előre kidolgozott és alkalmazható sablonok és standardok. Következtetésképpen minden vagyonkezelési szerződést az adott ügyletre kell szabni, feltételrendszerét kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő társasággal kidolgozni.
Összetett vagyonkezelési tevékenység
A fentiekből az is következik, hogy az üzleti célú vagyontervezésben alkalmazott bizalmi vagyonkezelés nagyon összetett tevékenységet jelent. Egy cégvagyon továbbörökítése, egységének fenntartása, kezelése, gyarapítása sokkal többet jelent, mint például egy előre meghatározott pénzeszköz átruházása és kezelése egy befektetési alap által.
Minden cégvagyon esetében egy komplex üzleti portfolióról beszélhetünk. A vagyonkezelés feltételrendszerének kidolgozása ezért egy külön portfolió kezelési szabályzatot igényel, amely a vagyonkezelési szerződés mellékletét képezi. A vagyonrendelő és a vagyonkezelő a portfolió kezelési szabályzatban fektetheti le azt az elv- és szabályrendszert, amely mentén a vagyonkezelő a vagyont kezelni, fenntartani, összetartani és gyarapítani köteles.
A vagyonkezelő
A bizalmi vagyonkezelés kulcsszereplője a vagyonkezelő, amely kifejezetten erre a célra alapított gazdasági társaság. Az egyedi struktúra kialakítását és a bizalmi jelleg érvényesülését ez szolgálja maximálisan.
Lényeges kiemelni, hogy a kezelt vagyon átruházását követően a vagyonkezelő a tulajdonosi jogok gyakorlója lesz, így az addigi magánszemély alapító/vagyonrendelő helyett egy szervezet veszi át a tulajdonosi-stratégiai döntések meghozatalát. Ehhez pedig egy olyan szervezeti felépítést kell kialakítani a vagyonkezelőben, amely alkalmas ezen funkció betöltésére. A gyakorlat azt mutatja, hogy erre legalkalmasabb egy olyan igazgatóság, amely a vagyonrendelő bizalmát élvező professzionális menedzsmentből áll, amelynek tagjai a vagyonrendelő elvei és értékrendszere alapján viszik tovább a kezelt vagyon üzleti működtetését. Az igazgatóságban bizonyos ideig helyet foglalhat a vagyonrendelő is, mivel a tényleges tulajdonosi irányítás átadása és a rendszer működésének felállítása éveket vehet igénybe. Azaz a vagyonrendelő-alapító csak néhány év elteltével léphet ténylegesen hátra, amikor megbizonyosodott arról, hogy az új szervezet működőképes.
Mint fentebb írtuk, a vagyonkezelő kifejezetten erre a célra alapított gazdasági társaság lehet. Felmerül a kérdés, hogy ki legyen a vagyonkezelő tulajdonosa, hiszen ha a vagyonkezelő tulajdonosa a vagyonrendelő lenne vagy maradna, akkor az nem lenne megoldás, mivel a vagyonrendelő cselekvőképtelenné válása vagy halála esetén ugyanazon öröklési és egyéb jogi kockázatok merülnének fel, mintha a vagyonrendelő közvetlen tulajdonában maradna a vagyon. A vagyonkezelő lehetséges tulajdonosa ezért egy alapítvány vagy egy angolszász jog alapján rendelt trust lehet, amelynek egyetlen feladata, hogy a vagyonkezelő részvényeit tulajdonában tartsa. Annak érdekében pedig, hogy elkerüljük az érdekkonfliktust a vagyonkezelő tulajdonosa és az igazgatósága között, az alapítvány vagy a trust irányító szervezetének tagjai (kuratóriumi tagok) és a vagyonkezelő igazgatóságának tagjai ugyanazok a személyek lehetnek.
A kezelt vagyon értéke
Központi kérdés a kezelt vagyon átruházáskori értékének meghatározása. Egyfelől ez a kérdés érinti a vagyonkezelési szerződés érvényességét, másfelől az átruházáskori érték egy benchmark-ként funkcionál, mert ehhez igazodik a vagyonkezelő vagyonfenntartási kötelezettsége. Amikor ugyanis vissza kell mérni bizonyos időközönként, hogy a vagyonkezelő eleget tett-e a vagyon fenntartására vonatkozó kötelezettségének, akkor a kezelt vagyon átruházáskori értéke szolgálhat útmutatóként.
A kezelt vagyon átruházáskori értékének meghatározása összetett módszerek alkalmazását kívánja, mivel ha egy teljes cégvagyonról van szó, számos értékelési módszer jöhet szóba, kezdve a konszolidált saját tőke értéktől a piaci cégértékelés elkészítéséig. E tekintetben a felek megállapodásának nincsenek korlátai, a vagyonrendelőre van bízva, mit ír elő a vagyonkezelő részére.
A kezelt vagyon nyilvántartása
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a vagyonkezelő köteles elkülöníteni a saját vagyonától a kezelt vagyont. Ez azt jelenti, hogy a kezelt vagyon külön számviteli és adózási nyilvántartást kell kapjon (pl. a NAV-tól külön adószámot kell igényelni a kezelt vagyonra vonatkozóan), valamint a kezelt vagyonnal kapcsolatos pénzeszközök kezelésére külön escrow bankszámlákat kell nyitni és fenntartani.
A kedvezményezettek
Végül ejtsünk néhány szót a kedvezményezettekről. Számos esetben előfordul, és az indukálja a bizalmi vagyonkezelés alkalmazását a vagyontervezés kapcsán, hogy a vagyonrendelőnek a családtagjai még nem „érettek” a családi vagyon átvételére és továbbvitelére, viszont a vagyonrendelő már olyan korban van, amikor biztosítani kívánja a vagyon fenntartását, illetve egyben tartását.
A bizalmi vagyonkezelés arra is alkalmas, hogy a családtagok, mint kedvezményezettek közül kinevelődjön egy olyan generáció a vagyonkezelő menedzsmentje mellett, akik szintén alkalmasak lesznek a vagyonkezelésre. A kedvezményezetti juttatások megfelelő kialakításával ezt fokozottan lehet ösztönözni.
Másfelől fontos, hogy ha egy kedvezményezett nem a cégcsoport keretein belül képzeli el jövőjét, akkor a kedvezményezetti juttatások formájában olyan támogatást kapjon, amellyel saját céljait tudja megvalósítani, ideértve saját vállalkozás elindítását vagy oktatásának/képzésének finanszírozását.
A kezelt vagyon szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kedvezményezetti juttatások fedezete a kezelt vagyon hozamának milyen mértékét éri el, valamint milyen formában és időközönként történik a juttatás szolgáltatása. A vagyonrendelőnek lehetősége van arra, hogy ezen kérdéseket részletesen szabályozza a vagyonkezelési szerződésben.
Összegzés
Véleményünk szerint a bizalmi vagyonkezelés meghatározó szerepet játszhat a jövőben az üzleti célú vagyontervezésben. Számos gyakorlati kérdés megválaszolása azonban még várat magára. E kérdések megválaszolásához sokkal több megvalósult ügyletet kell látnunk. Ehhez pedig az szükséges, hogy a vagyontervezésen gondolkodó tulajdonosokban megérjen az elhatározás és elszántság egy ilyen innovatív módszer választására.
Dr. Hajdu László
Partner
HP Legal | Hajdu & Partners | Ügyvédi Iroda
